A farkas vagy sz�rke farkas (Canis lupus) a ragadoz�k csal�dj�ba tartoz�, kutyaf�le �llat. H�zias�tott alfaja a kutya (Canis lupus familiaris).

T�gabb �rtelemben farkasnak neveznek a kutyaf�l�k (Canidae) csal�dj�n bel�l t�bb m�s fajt is: ezek a pr�rifarkas (Canis latrans), a v�r�s farkas vagy r�t farkas (Canis rufus) �s a s�r�nyes farkas (Chrysocyon brachyurus). Sz�cikk�nkben „farkas” alatt a sz�rke farkas �rtend�.

A farkas tal�n a legnagyobb ter�leten elterjedt sz�razf�ldi ragadoz�. �szak-Amerika �s Eur�zsia �szaki ter�leteinek meghat�roz� cs�csragadoz�ja, de megtal�lhatjuk k�pvisel�it K�z�p-Amerik�ban, �szak-Afrik�ban �s D�l-�zsi�ban is. Az egykor �sszef�gg�, hatalmas ter�leten a t�lzott vad�szat k�vetkezt�ben ma m�r csak elszigetelt csoportjai maradtak fenn. Term�szetes �l�hely�t neh�z meghat�rozni, hiszen a f�lsivatagt�l a tundr�n �t a tr�pusi es�erd�ig mindenhol k�pes meg�lni, ami nagyszer� alkalmazkod� k�pess�g�t jelzi.

Eur�p�ban – ezen bel�l a K�rp�t-medenc�ben is – csak szigetszer� popul�ci�i �lnek.

Szerencs�re ma m�r Magyarorsz�gon is v�dett, azaz a d�lr�l �s �szakr�l �tk�borolt egyedeket nem l�vik ki automatikusan. A jelek szerint Szlov�ki�b�l �t is telep�lt m�r p�r egyed: a G�m�r-Tornai karszton, az Aggteleki Nemzeti Parkban �l egy falka.

A farkas alfajainak pontos sz�ma ma sem tiszt�zott. K�l�n�sen az amerikai kutat�k szorgoskodtak min�l t�bb alfaj megk�l�nb�ztet�s�ben. A v�lt �s val�s alfajok:

• K�z�ns�ges farkas vagy eur�pai farkas (Canis lupus lupus)
• Kutya (Canis lupus familiaris)
• Ding� (Canis lupus dingo)
• Alaszkai feh�r farkas (Canis lupus tundrarum)
• Alexander-szigeti farkas (Canis lupus ligoni)
• Arab farkas (Canis lupus arabs)
• Baffin szigeti tundra farkas(Canis lupus manningi)
• Banks-szigeti farkas (Canis lupus bernardi)
• Bels�-alaszkai farkas (Canis lupus pambasileus)
• Brit-kolumbiai farkas (Canis lupus columbianus)
• Buffalo farkas (Canis lupus nubilus)
• D�l-szikl�s-hegys�gi farkas (Canis lupus youngi) – kihalt
• Egyiptomi farkas (Canis lupus lupaster)
• �szak-szikl�s-hegys�gi farkas (Canis lupus irremotus)
• Gr�nlandi farkas (Canis lupus orion)
• Hondo jap�n farkas (Canis lupus hodophilax) – kihalt 1905-ben
• Hudson-�b�li farkas (Canis lupus hudsonicus)
• Ib�riai farkas (Canis lupus signatus)
• Indiai farkas (Canis lupus pallipes)
• Jap�n farkas (Canis lupus hattai vagy Canis lupus rex) – kihalt
• Kaszk�d-hegys�gi farkas (Canis lupus fuscus)
• Kaszpi-farkas (Canis lupus cubanensis)
• Keleti timber farkas (Canis lupus lycaon)
• Kenai-f�lszigeti farkas (Canis lupus alces) – kihalt
• Labrador farkas (Canis lupus labradorius)
• Mackenzie tundra farkas (Canis lupus mackenzii)
• Mackenzie-v�lgyi farkas (Canis lupus occidentalis )
• Manitoba farkas (Canis lupus griseoalbus)
• Mexik�i farkas (Canis lupus baileyi) – vadon kihalt, visszatelep�t�se folyik
• Mogollon-hegyi farkas (Canis lupus mogollonensis) – kihalt
• Olasz farkas (Canis lupus italicus)
• Orosz farkas (Canis lupus communis)
• Sarki farkas (Canis lupus arctos)
• Spanyol farkas (Canis lupus deitanus)
• Szteppi farkas (Canis lupus campestris)
• Texasi sz�rke farkas (Canis lupus monstrabilis) – kihalt
• Tibeti farkas (Canis lupus laniger vagy Canis lupus chanco)
• Tundra farkas (Canis lupus albus)
• �j-foundlandi farkas (Canis lupus beothucus) – kihalt
• Vancouver szigeti farkas (Canis lupus crassodon)

A n�di farkas (toporty�n) a K�rp�t-medenc�ben �l�, m�ra m�r kihalt �llat volt, amelynek azonos�t�sa vitatott. Egyesek szerint a farkas egy alfaja lehetett (Canis lupus minor), m�sok szerint az egykor itt is honos aranysak�llal (Canis aureus) volt azonos.

A n�st�nyek testt�mege 18–55 kilogramm, a h�mek� 20–80 kg; testhossza 1,3–1,6 m�ter. Vad alfajai a r�k�n�l nagyobb, sz�rke, barn�s-sz�rke, s�rg�sbarna vagy feh�r sz�n� �llatok. (Az alfaj sz�ne �l�hely�t�l f�gg.) �lettartam:�tlag 13 �v, fogs�gban �tlag 15 �v

B�r nagyszer� �s intelligens vad�szk�nt ismert, kisebb r�szben n�v�nyi eredet� t�pl�l�kkal is kieg�sz�ti �trendj�t. Az �llatokban sem v�logat�s, kisebb �llatokat �pp�gy elkap, mint a j�vorszarvas �s p�zsmatulok m�ret� nagy pat�sokat – persze ez ut�bbiakat csapatban vad�szva. A kiszemelt vadat kitart�an �ld�zik hossz� kilom�tereken kereszt�l, majd be�rve a far�ba, l�gy�k�ba �s marj�ba marva ter�tik le �ket. Ak�r 70 km/h-�s sebess�g el�r�s�re is k�pesek. Miut�n a legnagyobb sikerre t�rekednek, els�sorban az eleve h�tr�nnyal indul� legyeng�lt, beteg vagy �reg vadakat szemelik ki. Ez�ltal fontos a szerep�k a pr�dapopul�ci�k sz�m�nak szab�lyoz�s�ban. A zs�km�nyt leter�tve a h�res farkas�tv�ggyal fejenk�nt ak�r 9 kilogrammot is megesznek bel�le. A d�g�t sem vetik meg, gyakran pr�b�lj�k k�z�s er�vel elkergetni a t�bbi farkast, a medv�ket �s a pum�kat friss zs�km�nyuk mell�l. A telep�l�sek szem�ttelepein is megjelennek, hajdan az �si emberi k�z�ss�geket �gy ker�lget� farkasokb�l h�zias�thatt�k a kuty�kat.

A farkasok rendk�v�l szervezett szoci�lis csoportokban, �gynevezett falk�kban �lnek. Ezek l�tsz�ma az �l�hely adotts�gait�l f�gg�en 2–36 lehet; �ltal�ban 5–9. A falk�k tulajdonk�ppen olyan nagycsal�dok, amelyekben a vezet� alfa-p�rhoz �s ut�daikhoz idegen farkasok is csatlakozhatnak. A falk�ban szigor� a hierarchia: az abszol�t �r az alfa-h�m, �t k�veti az alfa-n�st�ny. A vez�rh�met legyeng�l�se (betegs�g, s�r�l�s stb.) eset�n a b�ta-h�m v�ltja fel.

A farkasokra az egym�st v�lt� „letelepedett” �s „nom�d” �letm�d jellemz�. Tavasszal �s ny�ron egy ter�leten maradnak, am�g a k�lyk�k fel nem n�nek, �sszel �s t�len azonban hatalmas t�vols�gokat j�rnak be �jszak�nk�nt. Ilyenkor naponta ak�r 200 kilom�tert is megtehetnek, 8 km/h �tlagsebess�ggel.

Territori�lis viselked�s�k er�s; a falka fels�gter�lete az �l�hely adotts�gainak megfelel�en 130–13 000 n�gyzetkilom�ter k�z�tt van. Ter�let�ket hevesen v�dik a betolakod�kkal szemben; ak�r meg is �lhetik azokat.

A szaporod�s kiz�r�lagosan a domin�ns alfa-p�r el�joga. Vagyis a farkasokra a monog�mia jellemz�, azzal, hogy az alfa-egyed kies�s�vel a rangsorban k�vetkez� veszi �t a hely�t. A szaporod�si id�szak janu�r �s �prilis k�z�tt van, az �szakabbra �l� farkasok eset�ben k�s�bb, mint a d�lebbre �l�k�n�l. A n�st�ny �vente egyszer ivarzik, az �sztrusz 5-14 napig tart. A p�rz�s ut�n a szuka egy od�t �s, amelynek bej�rata el�sz�r lejt, majd emelkedik a v�zbefoly�s g�tl�s�ra. Az �tlagosan 63 nap vemhess�g ut�n vakon �s s�keten megsz�let� k�lyk�ket 3 h�tig csak az anya neveli. A sz�muk v�ltozatos, ak�r 14 is lehet, �ltal�ban 7 szokott lenni. 5-10 nap alatt �llnak talpra, a kezdetben k�k szem�k 10-15 nap m�lva ny�lik ki.

Az id�sebb� v�l� k�lyk�k nevel�s�ben a csapat �sszes tagja r�szt vesz, bele�rtve a visszah�nyt eledellel val� t�pl�l�st is. A sz�l�od�t 8-10 hetes korukban hagyj�k ott a k�lyk�k. J�t�kaik sor�n ekkor m�r kezdenek kialakulni a hierarchia viszonyok k�z�tt�k. A gyorsan fejl�d� fiatalok 10 h�napos korukban kezdenek el a csapattak egy�tt vad�szni.

Ivar�rett� a szuk�k 2 �ves, a h�mek 3 �ves korukban v�lnak. Ekkor elhagyj�k a sz�l�csapatukat, �s megpr�b�lnak �jat tal�lni, alkotni. A farkasok legfeljebb 13 �vig �lnek a term�szetes �l�hely�k�n, a sz�let�skor v�rhat� �lettartam azonban csak 5-6 �v. A vad�szat �s a dominanciaharcok k�zben szerzett s�r�l�sek a leggyakoribb hal�lokok. �llatkertben k�zel 15 �vig is �lhetnek.

A szaporod�s a legmagasabb rang� n�st�ny el�joga, el�fordulhat, hogy az alacsonyabb rang� n�st�nyek k�lykeit elpuszt�tja. A p�rkapcsolat gyakran egy �letre sz�l. A p�rosod�s ut�n a n�st�ny kotor�kot �s, ahol megsz�li k�lykeit. A fiatalok felnevel�s�ben mindk�t sz�l�, s�t a csapat m�s tagjai r�szt v�llalnak. A vakon �s s�keten sz�letett gy�moltalan k�lyk�k gyorsan n�nek, 300 napos korukban m�r elk�s�rik a csal�dot vad�szatra.

Magyarorsz�gon a k�z�ns�ges farkas �llom�nya a II. vil�gh�bor� v�g�re nagyon lecs�kkent, majd k�s�bb el is t�nt. A 80-as �vekben ism�t megjelentek farkasok az �szaki-k�z�phegys�gben (B�rzs�ny, Zempl�ni-hegys�g, Aggteleki karszt), ahol az�ta is tart�san jelen vannak. Sz�m�thatunk megjelen�s�kre a Dun�nt�lon is. 1991-ben a Balaton-felvid�ken ejtettek el egy p�ld�nyt, �s kit�m�tt bund�j�t az Afrika M�zeumban �ll�tott�k ki Balatonedericsen. A farkas Magyarorsz�gon v�dett �llat.

A farkas gyakori szerepl� m�toszokban, mes�kben, k�nyvekben, filmekben egyar�nt.

• A legenda szerint R�ma alap�t�it, Romulust �s Remust egy anyafarkas nevelte fel.

A legenda m�sik v�ltozat�ban az anyafarkas szoptatta �ket, am�g egy p�sztor r�juk nem tal�lt. A p�sztor fel is nevelte a tal�lt fi�kat.

• Rudyard Kipling k�nyv�nek, A dzsungel k�nyv�nek f�h�s�t, Mauglit is farkasok nevelt�k fel.

• Az X-Men k�preg�nyek egyik h�se, Wolverine a filmadapt�ci�kban magyarul Farkas n�vre hallgat, hab�r angol nev�nek jelent�se �s a magyar k�preg�ny-kiadv�nyokban elterjedt neve is „rozsom�k”.

• Az erd� kapit�nya c�m� magyar rajzfilm egyik mell�kszerepl�je Pimpike, a bolond farkas, aki b�r�nynak, majd mad�rnak k�pzeli mag�t.

• A farkas sz�mos mes�ben gonosz szerepl�. Ilyenek pl.: Piroska �s a farkas, A h�t kecskegida, A kismalac �s a farkasok.

• Arany J�nos Toldi c�m� elbesz�l� k�ltem�ny�nek egyik fontos epiz�dja a „farkaskaland”, amelyben a f�h�s egy k�lykeit v�delmez� n�difarkas-p�rral sz�ll szembe. A „n�difarkas” val�j�ban az aranysak�l n�pi neve.

• J. R. R. Tolkien reg�nyeiben egy intelligens, �ri�s m�ret� farkasfaj, a warg szerepel. Az orkok h�tas�llatk�nt haszn�lj�k a wargokat. Hasonl� l�nyek szerepelnek a Warcraft j�t�kban is.

• C. S. Lewis Narnia kr�nik�i c�m� k�nyvsorozat�ban a Feh�r Boszork�ny seregeiben harcolnak besz�l� farkasok.

• A farkasember-t�rt�netek eg�szen az �skori, alakv�lt� s�m�nokig ny�lnak vissza. A k�z�pkorban k�l�n�sen er�sen tartotta mag�t az �jszaka, �ltal�ban teliholdkor farkasalakot �lt�, v�rengz� emberek k�pe. A modern fantasy-irodalomban �s filmekben is gyakran szerepelnek farkasemberek, avagy v�rfarkasok. A Harry Potter reg�nyekben Remus Lupin �s Fenrir Greyback nev� farkasemberek szerepelnek. Az Underworld filmekben a v�rfarkasok a v�mp�rok �sellens�gei.

• A No, meg�llj csak! c�m� szovjet rajzfilmsorozat negat�v f�szerepl�je egy farkas.

Forr�s: http://hu.wikipedia.org/wiki/Farkas