A vándorpatkány (Rattus norvegicus) az emlősök (Mammalia) osztályába a rágcsálók (Rodentia) rendjébe és az egérfélék (Muridae) családjába tartozó faj.

Igen gyakori, az egész Földön elterjedt. Levezető csatornákban, pincékben, istállókban, trágyatelepeken, ólakban üti fel tanyáját. Világvárosokban valóságos csapás, irtását törvény rendeli el.

Szőrének színe a hátoldalon barnás, sárgásszürke, a hasán és a lábán fehéres. Farka épphogy eléri az orrát, vagy kicsit rövidebb. Füle előrehajtva nem takarja el a szemét.

A kedvenc patkányoknak számtalan tenyésztett szín- és formaváltozata van, pl. ezüst, borostyán, csokoládé, krémszínű, göndörszőrű, kerek fülű...stb.

• Rattus norvegicus albinicus
• Rattus norvegicus norvegicus

Ragaszkodnak a megszokott dolgaikhoz (búvóhelyükhöz, és szagjelzéseikkel ellátott útvonalaikhoz). Az ezekre az útvonalakra kihelyezett méreggel van esély az ellenük való küzdelemben. Figyelembe kell venni azonban, hogy a patkány gyanakvó, igen óvatos állat. A hagyományos csapdák általában hatástalanok, a méregből pedig nem esznek, ha látják, hogy elpusztult a társuk. Ezért csak olyan méreg eredményes, ami nagyon lassan fejti ki mérgező hatását, mert csak így van esély arra, hogy több példány is egyen a méregből (a legtöbb patkányméreg ilyen). Ráadásul a többségük gyorsan ellenállóvá válik a méreggel szemben…

Igen szapora faj. Nagyon korán, 8 hetes korukban ivaréretté válnak. A patkányok peteérési ciklusa rövid, mindössze 5 nap. A vemhességi idő 21-23 nap, egy kifejlett nőstény 1-23 utódot is világra hozhat, az átlagos alomméret 9-11 kölyök. Az újszülött patkányok teljesen tehetetlenek -csupaszok, süketek, szemrésük zárt- de rohamosan fejlődnek. A fiatalok szőrzete 10 napos korban kezd kiütközni, szemeik pedig a rákövetkező héten nyílnak ki. Ezután már kimerészkednek a fészekből, 21-23 napos korukban válnak le anyjuktól.

A házi patkány (Rattus rattus) kisebb, háta sötétbarna, hasa szürkésfekete, farka hosszabb az orránál, füle előrehajtva eltakarja a szemét. Leginkább onnan ismerjük, hogy hozzájuk köthető a középkori pestisjárvány. (Valójában a vándorpatkánynak köszönhetjük, hogy a pestis lényegében nem okoz manapság nagy problémát, mert megjelenésekor szinte teljesen kiszorította a házi patkányokat) Kis számban fordul elő, főleg padlásokon, magtárakban található, inkább növényevő, kártékony. Az ókorban települt be Európába, őshazája Délkelet-Ázsiában található. Hazánkban már csak a Dunántúlon előforduló, ritka faj.

Múlt század elejére a vándorpatkány legfőbb élőhelyévé a szennyvíz csatornák váltak. Jól úsznak (akár 72 órán keresztül(!)), képesek a csatornán keresztül bejutni bármely lakásba, ami rácsatlakozik a csatornarendszerre. Mindent megrágnak. Egymást a szaguk alapján különböztetik meg. Tájékozódásukhoz a hangadást is felhasználják.

• A legelterjedtebben használt kísérleti alanyai a gyógyszergyáraknak, vegyi üzemeknek, és a velük végzett labirintus, és egyéb tanulási tesztek pedig a kísérleti pszichológia egyik fő irányzatát képviselik.
• Kitűnő atléták, 10 másodperc alatt futják a 100 métert, napokig képes úszni, és akár 1,5 métert is képes ugrani.
• Az egyik leginkább „patkánymentes főváros” Budapest, köszönhetően az 1971 óta tartó hatékony irtásnak (addig Budapest nagyon fertőzöttnek számított, a házak 33%-a, a belvárosban gyakorlatilag 100%-a fertőzött volt, lényegében minden lakás, ház csatorna rendelkezett legalább egy példánnyal. 1971-ben a városvezetés – megelégelve ezt az állapotot – 2 éves küzdelem árán kiirtotta őket. Manapság kb. 0,8%-os az átlagos fertőzöttség Budapesten a 2%-os egészségügyi határértékhez képest). Legtöbbjüket egyébként a természet pusztítja el. Egy kiadós eső utáni hirtelen vízszintemelkedés pusztítja el a legtöbb patkányt (hiába kitűnő úszók, a hirtelen áradásban megfulladhatnak).
• Manapság nem csak hajón utaznak, hanem repülőgépen is (hiába próbálják irtani őket). A Columbia űrsikló pl. egyik útja alkalmával 6 „potyautas” patkányt is magával szállított…
• Ötemeletnyi zuhanás után is sértetlen maradnak.
• Fölmásznak a falon, az esőcsatornán. Többször látták, amint a patkányok a háztetőn galambra vadásznak.
• Ha izmos lábaikkal elrugaszkodnak, hetven centiméteres magasságba is képesek felugrani.
• Képesek a csatornán keresztül (konkrétan a WC-n keresztül) bejutni bármely lakásba, ami rácsatlakozik a csatornarendszerre.
• Az etológusok olyan patkányfajokat is fölfedeztek, amelyek az élelemhiány miatt a fákra költöztek, majd ottragadtak.
• Éjszaka és hajnalban a legaktívabbak.
• Ha semmilyen élelmet nem találnak, feslett cipőkkel, szappannal, sőt papírral is beérik.
• Fogaikkal cm²-enként 1,7 tonnás erő kifejtésére képesek.
• Átrágják a betont, a műanyagot, a fát és a fémeket.
• Indiában szent állatként tisztelik és etetik a patkányokat.
• A passzív kannibál – Ha áthidalhatatlanná válik az élelemhiány, a patkánymama ráfanyalodik a kicsinyeire, sőt egy ép ésszel felfoghatatlan jelenség is bekövetkezik. A biológusok kísérletekkel igazolták, hogy ilyenkor a vemhes nőstény méhében élelemmé oldódik az ivadék.

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Patk%C3%A1ny