Mi késztethet egy írót, aki szakmai pályafutásának nagy részét gyerekeknek szóló képregényszövegek faragásával töltötte, arra, hogy pályát módosítson és vitriolos háborúellenes plakátok készítésére adja a fejét? (Ez "költői" kérdés volt.)

Micah Wright alkotásai magukért beszélnek, de azért nem árt tudni: nem is olyan rég maga is katona, tengerészgyalogos volt. Részt vett 1989-ben Panama Inváziójában (Noam Chomsky írása az invázióról angolul) és ott lett elege az egészből. Akkor, amikor saját szemeivel látta, miként változtatta pillanatok alatt porrá és hamuvá a város egyik legszegényebb részét egy repeszbomba. (Az invázió "szakmai" feldolgozása itt olvasható, sajnos - csak angolul.)

"Panama Cityben 1989-ben egy hatemeletes lakóház tetején állva és lenézve egy közepes amerikai város méretével azonos kiterjedésű romhalmazra, olyasmit éreztem, mint amit az alkoholisták a világosság pillanatának neveznek: hazugság volt minden, amit felnőtté válásomig mondtak nekem".

Wright panamai "élményei" után hátat fordított a hadseregnek és a hollywoodi szórakoztatóiparban próbált szerencsét, politikai szerepvállalásának csúcsa egy helyi képviselő kampányának szervezése volt.

A biztosítékot az ifjabb Bush elnök kormányának a szeptember 11-i terrortámadásokra adott válasza ütötte ki nála. A Nemzetbiztonsági Hivatal (NSA) egy "közérdekű hirdetése" nyomán indult akcióba: a reklám arra figyelmeztette a fegyveres erőket, hogy védeniük kell az "érzékeny információkat". Az emberek Photoshop-szoftverrel készített képi fricskákkal támadták a hirdetést, de Wright, mint egy interjúban elmondta, úgy érezte: a tiltakozások meg sem közelítették a lényeget, azt, hogy mi is az igazi baj ezekkel a reklámokkal.

Micah Wright tehát a tettek mezejére lépett, s zseniális módját választotta a tiltakozásnak: előkereste az archívumokból Amerika azon háborúinak plakátjait, amelyek annak idején azért születtek, hogy minél több ember eszét, de főleg szívét nyerjék meg az USA fegyveres szerepvállalásának támogatásához. (Most, Irak kapcsán is ezt a propagandát nyomják: "To win the hearts and minds of the American people.")

Egyik első remixe a könyvhordó katona volt. Ez egy I. világháborús plakát, amelyen fekete háttér előtt egy katona látható, málhával, vállán szuronyos puskával, kezeiben egy halom könyvvel. A plakát annak idején könyvadományozásra hívott fel a külföldi frontokon harcoló amerikai katonák számára. A Wright által remixelt poszter üzenete mellbevágó kontrasztja ennek: "A könyvek veszélyes gondolatokat okoznak. Saját érdekedben add át valamennyi könyvedet a helyi tűzoltónak biztonságos megsemmisítés céljából!"

A "társadalmi célú" hirdetés "szponzoraként" Wright a szeptember 11-i terrortámadások után sebtében felállított Belbiztonsági Minisztériumot (MHS) tüntette fel, hogy egyértelművé tegye: a terroristaveszéllyel való kormányzati visszaélések ellen tiltakozik. Wright, akit felháborít, hogy a terroristaveszély elhárításának ürügyén az amerikai titkosszolgálatok még az emberek könyvtári látogatásait, az általuk kikölcsönzött könyvek listáját is ellenőrizhetik, abban bízik, hogy plakátjai felébresztik az amerikaiakat. Az iraki háború csak tovább erősítette meggyőződését: jó úton jár. Lényegében valamennyi átalakított plakátjával ébresztőt fúj a könnyen manipulálható amerikai társadalomban, s hogy jó helyen tapogatózik, mutatja sajátos tiltakozásának visszhangja.

Mintegy 180 propaganda posztert gyűjtött össze a világhálón, s remixelte a legjobbakat. Trikókra nyomtatta, majd árulni kezdte őket a neten. Volt olyan nap, amikor 15 ezren keresték fel webshopját, ahol ma már  egyéb használati tárgyakra nyomtatva is megvásárolhatók a remix-plakátok.

Aztán felfigyelt a munkákra Nancy Snow, a University of Southern California professzora, az amerikai propagandakutatás egyik vezéralakja. Összehozta a Seven Stories Press kiadójával, aki azonnal lecsapott a témára. Ők kérték fel Kurt Vonnegutot, az Ötös számú vágóhíd című, magyarul is több kiadást megélt háborúellenes alapregény szerzőjét, hogy írjon rövid bevezetőt a könyvhöz. Az előszót Howard Zinn, az ismert baloldali történész-regényíró (Marx a Sohoban) írta, az alkotmányos jogok védelmére alakult civil szervezet, a Center for Constitutional Rights  pedig rövid tanulmánnyal egészítette ki a munkát.

A könyv - amelynek címe: Te csak támogasd a támadást! Mi szétbombázzuk, akit akarunk! Remixelt háborús propaganda - már a negyedik kiadásnál tart.

Wrightot nap mint nap halálosan megfenyegetik, ám ő nem ijed meg, inkább közszemlére teszi a gyűlöletbeszéd legszebb példányait saját honlapján. Időnként John Ashcroftként (az Egyesült Államok főállamügyésze) válaszol a gyűlölködő hívásokra, mailekre. Tizenkét órán belül adott pozitív választ a NOL megkeresésére: járuljon hozzá remixelt propagandaposzterei egy mustrájának közléséhez.

Forrás: http://209.85.129.132/search?q=cache:1ePQIRyaXDEJ:nol.hu/archivum/archiv-135117+Micah+Wright&cd=4&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&lr=lang_hu&client=firefox-a