A kutya-f�l�k sov�ny, kis- �s k�z�pnagys�g k�z�tt igen v�ltoz� nagys�g� test� ragadoz�k. Megny�lt, elhegyesed� fej�k tompa, kopasz, nedves orrk�pban v�gz�dik. A t�rzs, mely ny�l�nk, kis mancsokkal v�gz�d� v�gtagokon nyugszik, hasi r�sze felh�z�dott. A legt�bbsz�r laposan sz�rz�tt farok a f�ldig soha nem �r le. Az el�ls� v�gtagok legt�bbnyire, a h�tuls�k �lland�an n�gyujj�ak; az ujjakon er�s, tompa karmok vannak. F�leik legt�bbnyire h�romsz�gletesek, elhegyesed�k �s nem szertelen�l nagyok. A tejmirigy bimb�inak sz�ma nyolc �s t�z k�z�tt ingadozik �s sz�muk csak egy fajn�l nagyobb. Fogk�plet�k 3 1 4 2 3 1 4 3 Kiv�telesen a fogak sz�ma t�bb (Otocyon) vagy kevesebb (Cuon, Speothos). A h�zikuty�kn�l nevezetesen az egyedek szerint a fogak sz�ma v�ltoz� lehet. A fogak nagy sz�ma jelzi, hogy a fogazat m�g nagyon �seredet� �s semmi ir�nyban k�l�nlegesen nem alkalmazkodott. Az ut�z�pfogak sz�les koron�jukkal t�nnek fel, melyek a n�v�nyi eles�g sz�t�rl�s�re alkalmasak, ezekkel szemben az el�z�pfogaknak, k�l�n�sen a t�p�fogaknak �lesen metsz� sz�le a h�sev� jelleget mutatja. �gy m�r a fogazat is jelzi, hogy a kuty�k vegyes t�pl�l�kot fogyasztanak. A n�v�nyev�sre, a viszonyokhoz m�rten hossz� b�lcsatorn�b�l is k�vetkeztethet�nk, mely a testhossz�s�gnak 2–7-szerese (Speothos 2,19), m�g a gyomor egyszer� �s kerekded.

A csontos v�z, a megny�lt kopony�t�l eltekintve, a t�bbi ragadoz�k�t�l nem k�l�nb�zik l�nyegesen.

A kutya-f�le ragadoz�k az eg�sz lakott f�ld�n elterjedtek �s gyakoriak a legt�bb ter�leten. Elhagyatott, csendes vid�keken �s vadonban, hegyekben vagy lap�lyokon, nagykiterjed�s� s�r� erd�kben, s�r�s�gekben, puszt�kon tart�zkodnak. Egyesek majdnem �lland�an barangolnak �s egy helyen legfeljebb csak addig tart�zkodnak, am�g fejletlen ut�daik helyhez k�tik. M�sok a f�ld alatt �regeket �snak, vagy �lland� lak�suk gyan�nt m�r ki�sott f�ldalatti �regeket haszn�lnak. Egyesek f�leg �jjeli, m�sok csup�n f�l�jjeli �llatok, n�melyek pedig nappal f�ldalatti �p�tm�ny�kben, boz�tosban, n�dasban, vagy magasn�v�s� gabonat�bl�kban, elhagyott �s s�t�t szikl�k k�z�tt rejt�znek el �s az �jjeli �r�kban egyenk�nt vagy t�rsaikkal bej�rj�k a vid�ket. V�ndorl�suk k�zben t�bb m�rf�ldet is befutnak, mik�zben zs�km�nyukra vad�sznak �s nem egyszer nagyobb falvakat �s v�rosokat is felkeresnek. Amint virrad, a legk�zelebb es� b�v�helyre h�z�dnak vissza. Egyesek a mag�nos �letet, vagy a p�rosat kedvelik. Azok a fajok, melyekn�l a h�m �s a n�st�ny egyideig �sszetart, bizonyos k�r�lm�nyek k�z�tt nagyobb csord�kba ver�dnek �ssze. Meg�llap�that�, hogy az �sszes kuty�k val�ban t�rsas�gkedvel�k.

A kuty�k mozg�konys�ga alig �ll a macsk�k� m�g�tt. Kapaszkod�sra kev�sb� alkalmas tompa karmaik r�v�n nem tudnak �gy m�szni, mint a macsk�k, b�r k�z�l�k egyesek alkalmilag alacsony �s �gas-bogas f�ra fel is m�sznak. �let�k f�k�ppen m�gis a talajhoz k�t�tt. Oly magas �s hossz� ugr�sokra sem k�pesek, mint a macsk�k. A t�bbi tulajdons�gban a macska-f�l�ket ink�bb t�lsz�rnyalj�k. Kit�n� �s hihetetlen�l kitart� fut�k. Kiv�tel n�lk�l, s�t r�szben mesterien �sznak. K�z�tt�k val�ban val�s�gos v�zi�llatokat is tal�lunk, azaz kuty�kat, melyek igazi gy�ny�rrel fick�ndoznak a hull�mokban. J�r�sk�zben, mint a macsk�k, az ujjukra l�pnek. Az �sszes kuty�k �rtelmess�ge nagyon fejlett. Hall�suk alig �ll a macsk�k� m�g�tt, ezzel szemben szagl�suk csod�latram�lt� finoms�g�v� fejl�d�tt. A l�t�s legt�bbsz�r kev�sbb� j�l fejlett.

A kuty�k szellemi k�pess�ge kit�n�. M�g az alacsonyabb rend� fajaik is eml�t�srem�lt� tanul�konys�gr�l tan�skodnak, egyr�szt b�tors�guk rov�s�ra, mely viszont m�s fajokn�l rendk�v�li m�rt�kben megvan. A magasabbrend� kuty�k, nevezetesen azok, amelyek emberekkel �rintkeznek vagy helyesebben testtel-l�lekkel az emberhez csatlakoztak, nap-nap ut�n bizony�tj�k, hogy szellemi k�pess�g�k oly kifejl�d�st �rt el, mint amilyent semmi m�s �llatn�l nem tapasztalunk. Ez a tehets�g a kuty�kat a legbens�bben hozz�k�t�tte az emberhez �s a t�bbi �llat f�l� helyezte.

T�pl�l�kuk f�leg eml�s�llatok �s madarakb�l sz�rmaz� �llati anyagok. A kuty�k a frissen elejtett zs�km�nyt nem eszik sz�vesebben, mint a d�g�t, s�t ez ut�bbit minden fajuk, �gy l�tszik, nagyon kedveli. Egyesek m�g a csontokat is sz�vesen r�gj�k, m�sok pedig az ember legmocskosabb �r�l�k�ben is megtal�lj�k a megk�v�nt t�pl�l�kot. Ezenk�v�l cs�sz�m�sz� �llatokat, k�t�lt�eket, halakat, kagyl�s�llatokat, r�kokat, rovarokat �s m�zet, gy�m�lcs�t, mezei �s kerti term�seket, s�t far�gyeket, n�v�nysarjakat, gy�kereket, f�vet �s moh�t is esznek. N�melyek igen fal�nkok �s t�bbet zs�km�nyolnak, mint amennyit elfogyasztanak. V�rszomjuk oly elrettent� alakban nyilv�nulhat, mint azt egyes macskafajokn�l �s nyestekn�l tapasztalhatjuk. A kuty�k k�z�tt egyetlen egy sincs olyan, mely a meg�lt zs�km�ny v�r�t�l megr�szegedn�k.

A kuty�k term�kenys�ge nagyobb, mint a macsk�k�. Ut�daik sz�ma olykor az eml�s�llatok term�kenys�g�nek legv�gs� hat�rait �ri el. K�zepes sz�m�t�s szerint a kuty�k 4–9 k�lyk�t vetnek; kiv�telesen egy anyakutya 18, s�t 23 k�lyket is hozott a vil�gra. A k�lykek sz�m�nak eml�tett gyarapod�sa csak a h�zi�llatokn�l �szlelhet�. El�fordul az is, hogy az apakutya, amint megteheti, vagy m�s kankutya a n�st�ny k�lykeit felfalja. Az ut�bbira kiv�ltk�ppen farkasok �s r�k�k hajlamosak, amelyek bizonyos k�r�lm�nyek k�z�tt hasonm�sukat sem k�m�lik meg. A legt�bb fajn�l egy�tt�rz�s tapasztalhat� a fiatal k�lyk�kkel szemben. Az anyakuty�k k�lykeiket val�s�gos �nfel�ldoz�ssal nevelik.

Bizonyos kutyafajok t�meges elszaporod�sa eset�ben az eg�sz csal�d okozta k�r meglehet�sen jelent�s �s ez okb�l az emberis�gre k�ros fajokat minden�tt irgalmatlanul irtj�k. Evvel szemben a kisebb fajok azzal, hogy k�rt�kony r�gcs�l��llatokat �s rovarokat puszt�tanak, valamint a d�gev�ssel s m�s hullad�k elfogyaszt�s�val, tov�bb� pr�mj�k, b�r�k �s fogaik haszn�lhat�s�g�val hasznot nyujtanak. Amikor az eg�sz kutyacsal�d �ltal okozott k�rt �s hasznot m�rlegelj�k, k�ts�gtelen, hogy a kett� k�z�l melyik marad t�ls�lyban, mert a h�zi�llatokk� lett kuty�k, a mi legh�s�gesebb bar�taink, oly sok n�lk�l�zhetetlen �s p�tolhatatlan szolg�latot teljes�tenek, hogy a vadon�l�knek k�rtev�se, ezeknek haszn�val szemben, sz�m�t�sba alig j�het.

F�ld�nk t�rt�net�ben a kutya-f�l�k m�r nagyon kor�n jelentkeztek. A leg�sibb Canida az eur�pai Fels�eoc�nb�l val� Cynodictis, mely a k�l�nben f�leg Amerika Fels�eoc�nj�ben honos Cynodictinae-k k�pvisel�je. Ezek a viverr�khoz m�g nagyon hasonl� �llatok, �pp�gy, mint a viverr�k, a kreodonti Miacidae-b�l vezethet�k le. A Cynodictinae-b�l a kutya-f�l�k (Caninae) fejl�dtek ki. A kutyanemzets�g leg�sibb k�pvisel�je egyed�l a toszkanai Fels�plioc�nb�l val� Canis etruscus Major n�ven le�rt farkas.

Az �l� kutya-f�l�ket rendszertanilag Huxley nyom�n az Alopecoidea (r�kaalak�, Burmeister Vulpes sora) �s Thooidea (farkasalak�, Burmeister Lupus sora) csoportokba osztj�k. De Burmeister („Fauna brasiliensis”) �s Studer („Abhandl. Schweiz. pal�ont. Gesellsch.”, 1901.) az �jvil�giakra �s Hilzheimer („Zoologica”, 1908.) az �vil�giakra vonatkoz�lag kimutatt�k, hogy a kett� k�z�tt k�z�palakok is vannak. Hilzheimer nevezetesen kimutatta, hogy a farkast�l a r�k�ig a fokozatos �talakul�sok t�k�letes sora �ll�that� fel. Ez okb�l a legel�ny�sebb, ha az �sszes 42 foggal ell�tott kutya-f�l�ket a Canis L. alatt egyes�tj�k �s e nemen bel�l legfeljebb alnemeket ismer�nk el. E mellett azonban a Huxley-f�le beoszt�snak �rt�k�t nem szabad lebecs�lni mindenekel�tt a h�zikuty�nak lesz�rmaz�s�ra vonatkoz� kutat�sokn�l. Ez a beoszt�s ann�l is ink�bb fontos, mert az �sszes vadkuty�k valamilyen r�kaalak� jelleg r�v�n a t�rzsrokons�gb�l kiz�rhat�k.

Az elt�r� fogazat, valamint n�h�ny m�s jelleg r�v�n, a Canis nemzets�gen k�v�l, az Otocyon, Cuon, Lycaon �s Speothos nemek k�l�nb�ztethet�k meg.

A kutya-f�l�knek fajt�kra �s alfajt�kra val� beoszt�sa a macskaf�l�khez hasonl�, vagy azokn�l nagyobb neh�zs�geket okoz, mert nemcsak sz�rm�j�k, hanem koponyaalakul�suk szerint is igen v�ltozatosak, mint azt Winge („E Museo Lundii”), Studer („Mitt. Naturf. Gesellsch.” Bern 1905.) �s Hilzheimer („Zoologica”) az �szakafrikai fajt�kra vonatkoz�lag meg�llap�tott�k. L�nnberg („Schwed. Zool. Exp. nach dem Kilimandjaro”) nyomat�kosan mondja. „A kutya-f�l�k fajai jobban v�ltoznak, mint azt ak�rmelyik modern kutat� elismerni akarn�.”