A v�ndorpatk�ny (Rattus norvegicus) az eml�s�k (Mammalia) oszt�ly�ba a r�gcs�l�k (Rodentia) rendj�be �s az eg�rf�l�k (Muridae) csal�dj�ba tartoz� faj.

Igen gyakori, az eg�sz F�ld�n elterjedt. Levezet� csatorn�kban, pinc�kben, ist�ll�kban, tr�gyatelepeken, �lakban �ti fel tany�j�t. Vil�gv�rosokban val�s�gos csap�s, irt�s�t t�rv�ny rendeli el.

Sz�r�nek sz�ne a h�toldalon barn�s, s�rg�ssz�rke, a has�n �s a l�b�n feh�res. Farka �pphogy el�ri az orr�t, vagy kicsit r�videbb. F�le el�rehajtva nem takarja el a szem�t.

A kedvenc patk�nyoknak sz�mtalan teny�sztett sz�n- �s formav�ltozata van, pl. ez�st, borosty�n, csokol�d�, kr�msz�n�, g�nd�rsz�r�, kerek f�l�...stb.

• Rattus norvegicus albinicus
• Rattus norvegicus norvegicus

Ragaszkodnak a megszokott dolgaikhoz (b�v�hely�kh�z, �s szagjelz�seikkel ell�tott �tvonalaikhoz). Az ezekre az �tvonalakra kihelyezett m�reggel van es�ly az ellen�k val� k�zdelemben. Figyelembe kell venni azonban, hogy a patk�ny gyanakv�, igen �vatos �llat. A hagyom�nyos csapd�k �ltal�ban hat�stalanok, a m�regb�l pedig nem esznek, ha l�tj�k, hogy elpusztult a t�rsuk. Ez�rt csak olyan m�reg eredm�nyes, ami nagyon lassan fejti ki m�rgez� hat�s�t, mert csak �gy van es�ly arra, hogy t�bb p�ld�ny is egyen a m�regb�l (a legt�bb patk�nym�reg ilyen). R�ad�sul a t�bbs�g�k gyorsan ellen�ll�v� v�lik a m�reggel szemben…

Igen szapora faj. Nagyon kor�n, 8 hetes korukban ivar�rett� v�lnak. A patk�nyok pete�r�si ciklusa r�vid, mind�ssze 5 nap. A vemhess�gi id� 21-23 nap, egy kifejlett n�st�ny 1-23 ut�dot is vil�gra hozhat, az �tlagos alomm�ret 9-11 k�ly�k. Az �jsz�l�tt patk�nyok teljesen tehetetlenek -csupaszok, s�ketek, szemr�s�k z�rt- de rohamosan fejl�dnek. A fiatalok sz�rzete 10 napos korban kezd ki�tk�zni, szemeik pedig a r�k�vetkez� h�ten ny�lnak ki. Ezut�n m�r kimer�szkednek a f�szekb�l, 21-23 napos korukban v�lnak le anyjukt�l.

A h�zi patk�ny (Rattus rattus) kisebb, h�ta s�t�tbarna, hasa sz�rk�sfekete, farka hosszabb az orr�n�l, f�le el�rehajtva eltakarja a szem�t. Legink�bb onnan ismerj�k, hogy hozz�juk k�thet� a k�z�pkori pestisj�rv�ny. (Val�j�ban a v�ndorpatk�nynak k�sz�nhetj�k, hogy a pestis l�nyeg�ben nem okoz manaps�g nagy probl�m�t, mert megjelen�sekor szinte teljesen kiszor�totta a h�zi patk�nyokat) Kis sz�mban fordul el�, f�leg padl�sokon, magt�rakban tal�lhat�, ink�bb n�v�nyev�, k�rt�kony. Az �korban telep�lt be Eur�p�ba, �shaz�ja D�lkelet-�zsi�ban tal�lhat�. Haz�nkban m�r csak a Dun�nt�lon el�fordul�, ritka faj.

M�lt sz�zad elej�re a v�ndorpatk�ny legf�bb �l�hely�v� a szennyv�z csatorn�k v�ltak. J�l �sznak (ak�r 72 �r�n kereszt�l(!)), k�pesek a csatorn�n kereszt�l bejutni b�rmely lak�sba, ami r�csatlakozik a csatornarendszerre. Mindent megr�gnak. Egym�st a szaguk alapj�n k�l�nb�ztetik meg. T�j�koz�d�sukhoz a hangad�st is felhaszn�lj�k.

• A legelterjedtebben haszn�lt k�s�rleti alanyai a gy�gyszergy�raknak, vegyi �zemeknek, �s a vel�k v�gzett labirintus, �s egy�b tanul�si tesztek pedig a k�s�rleti pszichol�gia egyik f� ir�nyzat�t k�pviselik.
• Kit�n� atl�t�k, 10 m�sodperc alatt futj�k a 100 m�tert, napokig k�pes �szni, �s ak�r 1,5 m�tert is k�pes ugrani.
• Az egyik legink�bb „patk�nymentes f�v�ros” Budapest, k�sz�nhet�en az 1971 �ta tart� hat�kony irt�snak (addig Budapest nagyon fert�z�ttnek sz�m�tott, a h�zak 33%-a, a belv�rosban gyakorlatilag 100%-a fert�z�tt volt, l�nyeg�ben minden lak�s, h�z csatorna rendelkezett legal�bb egy p�ld�nnyal. 1971-ben a v�rosvezet�s – megel�gelve ezt az �llapotot – 2 �ves k�zdelem �r�n kiirtotta �ket. Manaps�g kb. 0,8%-os az �tlagos fert�z�tts�g Budapesten a 2%-os eg�szs�g�gyi hat�r�rt�khez k�pest). Legt�bbj�ket egy�bk�nt a term�szet puszt�tja el. Egy kiad�s es� ut�ni hirtelen v�zszintemelked�s puszt�tja el a legt�bb patk�nyt (hi�ba kit�n� �sz�k, a hirtelen �rad�sban megfulladhatnak).
• Manaps�g nem csak haj�n utaznak, hanem rep�l�g�pen is (hi�ba pr�b�lj�k irtani �ket). A Columbia �rsikl� pl. egyik �tja alkalm�val 6 „potyautas” patk�nyt is mag�val sz�ll�tott…
• �temeletnyi zuhan�s ut�n is s�rtetlen maradnak.
• F�lm�sznak a falon, az es�csatorn�n. T�bbsz�r l�tt�k, amint a patk�nyok a h�ztet�n galambra vad�sznak.
• Ha izmos l�baikkal elrugaszkodnak, hetven centim�teres magass�gba is k�pesek felugrani.
• K�pesek a csatorn�n kereszt�l (konkr�tan a WC-n kereszt�l) bejutni b�rmely lak�sba, ami r�csatlakozik a csatornarendszerre.
• Az etol�gusok olyan patk�nyfajokat is f�lfedeztek, amelyek az �lelemhi�ny miatt a f�kra k�lt�ztek, majd ottragadtak.
• �jszaka �s hajnalban a legakt�vabbak.
• Ha semmilyen �lelmet nem tal�lnak, feslett cip�kkel, szappannal, s�t pap�rral is be�rik.
• Fogaikkal cm²-enk�nt 1,7 tonn�s er� kifejt�s�re k�pesek.
• �tr�gj�k a betont, a m�anyagot, a f�t �s a f�meket.
• Indi�ban szent �llatk�nt tisztelik �s etetik a patk�nyokat.
• A passz�v kannib�l – Ha �thidalhatatlann� v�lik az �lelemhi�ny, a patk�nymama r�fanyalodik a kicsinyeire, s�t egy �p �sszel felfoghatatlan jelens�g is bek�vetkezik. A biol�gusok k�s�rletekkel igazolt�k, hogy ilyenkor a vemhes n�st�ny m�h�ben �lelemm� old�dik az ivad�k.

Forr�s: http://hu.wikipedia.org/wiki/Patk%C3%A1ny